Illene valamiféle összefoglalót írnom a januárról, de alig emlékszem belőle valamire... :( 

Irgalmatlan keveset aludtam egész hónapban, a "kedves" szomszédoknak köszönhetően. Fogadjatok el tőlem egy jótanácsot: sose költözzetek társasházba. Vagy legalábbis ne vegyetek ott lakást. Inkább gyűjtsetek pár évig tovább egy külön kertesre, és akkor legalább azzal a tudattal telnek a szinte elviselhetetlen társasházi mindennapok, hogy nem tart örökké ez a cirkusz...

Igyekeztem ebből a vacak helyzetből kihozni a legtöbbet. Ha már 6-kor felébresztenek, és aludni már nem lehet, akkor legalább legyen valami haszna. Így felkeltem egy órával korábban a szokásosnál ( a férjem "nagy" örömére...), és így több időm volt dolgozni....

Jaj. Hát igen, a munka az sok volt, sőt, rengeteg. Toltam becsülettel, még szombatonként is. Jól el is fáradtam, meg is csömörlöttem a hónap végére (pedig még egy hónap ilyen lesz). Nem szabad ennyi anyagot elvállalni egyszerre. Nem vagyok benne biztos, hogy ennyi (nem túl sok) pénz megér-e ennyi áldozatot. Azt még sose bánta meg senki, hogy túl keveset dolgozott életében. 

A hónap elejétől kínlódtam a fogyókúrával, de majdnem 3 hétnek kellett eltelni, mire összeszedtem magam és végre igazából belevágtam. Le is ment gyorsan 2,2 kiló február 1-ig. 

Amire büszke vagyok még (a fogyókúrán kívül), hogy minden nap házi, otthon főzött-sütött étel került az asztalra. Igaz, általában 2 nap ugyanaz van ebédre, de büszke vagyok rá, hogy a sok munka mellett heti 4x időt szakítok a főzésre, és minden héten sütök is valamilyen glutén- és cukormentes sütit.  Így sokkal egészségesebben eszünk, és jóval olcsóbban ki is jövünk, mintha rendelnénk vagy éttermeznénk. 

Január utolsó napján pedig a kislányom egy remek félévi bizonyítvánnyal tért haza. Na, ez aztán igazán büszkeséggel tölt el! :)