Na ez a nap is jól indult: áramszünet volt fél 8-től 8-ig.... Ettől persze nagyon ideges lettem, mert áram nélkül nincs wifi, wifi nélkül nincs internet, anélkül meg nem lehet online órákat tartani.
De szerencsére 8 után már rendben volt az áram. Az internet nem: fél 11 körül feladta. Nem tudom, mi történik ilyenkor a Vodafone/UPC központjában, de szinte minden hétköznap fél 11 és 11 között eltűnik az internet menetrendszerűen. Ilyenkor jön a takarítónő, és kihúzza a fő szerver dugóját, mert kell a konnektor a porszívónak? Vagy a rendszergazda ilyenkor tart cigiszünetet, és stand-by-ra teszi a rendszert, biztos, ami fix alapon?
Szerencsére a szünetben újra tudtam indítani a wifit, így megoldottam a helyzetet, flottul lementek az óráim. Utána még gyorsan felkészültem a holnapi óráimra meg néhány péntekire is - de gyorsan ment, mert a fejemben már megvolt, mit szeretnék csinálni a csoportjaimmal, csak le kellett jegyzetelnem. Rengeteget számít a rutin: még csak 3 hónapja tanítok, és máris sokkal kevesebb időt töltök az óratervekkel, általában már óra közben összeáll egy vázlat a fejemben, hogy mit fogunk csinálni legközelebb.
"Pihenésképpen" elugrottam a gyógyszertárba és a pékségbe - pici séta volt, de nagyon jól esett. A maszk viszont nagyon nem, mondjuk csak az üzletek előtt tettem fel, az utcán nem hordom, irtózatosan belehelem ilyenkor télen, úszik az egész arcom a párában, utálom.
Nekikezdtem az új fordításnak is. Jobb szeretem a hosszabb lélegzetű, több hetes munkákat, olyankor kicsit nagyobb a mozgástere az embernek az időbeosztás tekintetében. Kisebb szövegeknél nagyon tempósan kell haladni, nem lehet kicsit sem eltérni a tervtől, hiszen jövő héten már itt is lesz a leadási határidő. Szívem szerint bele sem fogtam volna ebbe a szövegbe, nagyon rámférne egy kis szusszanás, egy kicsivel kevesebb munka, de a nyár olyan katasztrofális volt munka és bevételek szempontjából, hogy most nincs mese, mindent el kell vállalni és még örülni is kell neki, hogy egyáltalán van!
A szememet is pihentetni kellene: kb. két hete elkezdett fájdogálni, szúrni a bal szemem, és egy apró sötét pötty is megjelent a látóteremben, amely sehogy sem akart eltűnni, és lett egy homályos folt is a látóterem közepén. Már éppen kezdtem beparázni, amikor az interneten utánaolvastam,és kiderült. hogy nagy valószínűséggel csak a stressz okozza, ez a szem "menedzserbetegsége". Stressz az meg tényleg van most bőven, és napi 10-12 órákat töltök a laptop képernyőjét bámulva. Így hát hétvégén nem számítógépeztem egyáltalán, tegnap nem viseltem a kontaktlencsém, és máris rengeteget javult a helyzet!
Ma helyükre kerültek az ablakok az új házunkban, és a csodálatos, varázslatos, különleges bejárati ajtó is! Bár ezen kívül még csak a falak vannak készen, mégis hirtelen otthon-kinézete lett a háznak! Nagyon türelmetlenül várom, hogy beköltözhessünk, pedig még minimum 4, de inkább 6 hónapot várni kell. De az új ajtó már (majdnem teljesen) készen áll egy új jövőre!