Eltelt a fogyókúrám második hete is majdnem 100%-osan: mindössze egy nap volt, amikor volt egy kisebb kilengésem este, nem is értettem, mi ez... Másnap megtudtam: beköszöntöttek a havi piros betűs ünnepek.... Szenvedek. :( Fáj a hasam, a fejem, hányingerem van, puffad a hasam, fáradt, erőtlen vagyok, tartom vissza a vizet, úgy nézek ki és úgy is érzem magam, mint egy vízzel teli lufi.... :( Fel is pattant rám plusz 0,5 kg diéta és torna mellett, de tudom, hogy ez pár nap alatt rendeződik, és jövő héten már újra megindul lefelé. 

Pedig ennek ellenére érzek ám apró, pozitív változásokat: már egy fokkal kényelmesebb a farmerem, ami január elején még középkori kínzóeszköznek számított, úgy feszült, mintha páncél lenne. A télikabátom feszes deréköve sem vág már be kellemetlenül a derekamba. Szóval bármit is mutat a mérleg, érzem, hogy jó az irány.  Tartom a diétát, a vacsorát előbbre toltam, így kevesebb is elég, és nincs nassolás; minden reggel jógázom és tornázom 20-20 percet, és délután is sétálok egyet, amikor csak tehetem.

Mondjuk erről a mérlegre ugrálásról is le kellene szokni, épp elég lenne havonta egyszer mérni magam, igazából az a lényeg, hogy mindig kevesebbet mutasson a mérleg, mint az előző hónapban. Az már mindegy is, hogy mennyivel, ha egy kiló mínusz jön össze, az is sokkal jobb, mint a semmi, vagy a plusz... Egyébként reálisan számolva, ennyi kalóriabevitel és mozgás mellett havi 2,2-2,5 kg fogyásra számíthatok. 

Fiatalabb koromban sokat szenvedtem menstruáció idején, főleg az első 1-2 napban; aztán a kislányom születésével eltűntek ezek a kellemetlen tünetek. Sajnos a múlt hónapban visszatértek, és úgy látszik, ezentúl ez lesz megint, de most már 4 napig tart ez a rosszullét... Legszívesebben csak pihennék, relaxálnék, aludnék ilyenkor, de sajnos nem engedhetem meg magamnak ezt a luxust: dolgozom, főzök, takarítok, intézem a mosást, megyek a gyerekért délután, reggel reggelit, este vacsorát készítek, ugyanúgy, mintha semmi bajom lenne. Ha a férfiakat is érintené ez a dolog, valószínűleg már fizetett szabadság járna ezekre a napokra, de hát, ugye, csak nőket érint, ők meg annyira nem számítanak... :/ (Különben is, szüljenek, mint a gép, ha nem akarnak menstruálni.)