La Quasi Dolce Vita - a majdnem édes élet

Személyes élmények, ötletek, tapasztalatok, amelyekből remélhetőleg más is tud meríteni

Vírusnapló 8. hét – 2020. május 11. – TOTÁL SZÍVÁS

2020. május 11. 19:58 - Senza

Aktuális járvány-statisztikák: fertőzöttek száma: 3284 fő, ebből aktív fertőzött: 1905 fő, meggyógyult: 958 fő, elhunytak száma:421 fő, tesztek száma: 112 165 db. 

Totál szívás volt ez a hét, de nem a koronavírus miatt... Csak a szokásos abszurdisztán… Ami lecsapta nálam a biztosítékot, az a DHL volt, akik 5 hónap alatt sem voltak képesek lezárni egy vámeljárást. Nagyon úgy tűnik, magánokirat-hamisítással vámeljárást indítványoztak a nevemben még decemberben (mármint a DHL), és bár már azóta vagy ötször felvettem velük a kapcsolatot, vagy ők kerestek ez ügyben, képtelen voltak értelmezni azt a magyar mondatot, hogy a csomagot nem kérem. Teljesen abszurd, hogy nekem kell öt hónap elteltével felhívni rá a figyelmüket, hogy a meghatalmazás magánokirat, és abba ők nem irkálhatnak bele önkényesen. Képtelen vagyok felfogni, hogy ennyire ostoba emberek dolgozzanak ott. És persze ebből nekem származhat károm, hiszen a vámeljárásban ÁFÁ-t is kivetettek, az meg már ugye a NAV hatásköre... De ha a NAV emiatt elkezd vegzálni, akkor ügyvédhez fordulok, szerencsére van jogvédelmi biztosításom. Bár lehet, hogy már most kellene. 

A másik, hogy több, mint egy hete lejárt az egyik kiállított számlám határideje, ezen is egész héten idegeskedtem, pénteken sms-t is küldtem, hogy mikorra várhatom az utalást, aztán végül ma kaptam egy sms-t, hogy majd pénteken fizetik... 

Az a baj, hogy ez a két dolog annyira, de annyira kiborított, hogy 4 napon át csak remegtem a stressztől, nem tudtam tisztán gondolkodni, éjjel nem tudtam aludni, a családommal csak zombi üzemmódban kommunikáltam. :( Tudom, hogy egy tetves DHL ügyintéző vagy számla sem ér ennyit, mégis képtelen voltam túltenni magamat a sérelmeken, mert tudom, hogy nem én vagyok a hunyó! Valaki szarul végezte a munkáját, és ezért én szívok – na, ez akasztott ki teljesen!

Pedig olyan jó kis hét lehetett volna! Gyönyörű, nyárias idő volt. Egy csomó mindent elterveztem a hétre, és szerencsére ezekkel haladtam is, muszáj is volt, hogy valami lekössön:

  • kipucoltam, leimpregnáltam és elpakoltam – végre – a téli csizmákat;
  • megpucoltam az ablakokat, kimostam a függönyöket, lemostam a külső párkányokat;
  • rendbe tettem a cicaholmis fiókot;
  • ültettem fűszernövényeket, vetettem virágmagokat
  • sütöttem egy nagy tepsi diétás túrós táskát, és isteni finom lett! 

A fogyókúrával is szuperül haladok, az első héten lement rólam 3,3 kiló!!! Persze ennek nagy része víz, a maradék meg stressz :/, na de valahol el kell kezdeni... Szerencse a szerencsétlenségben, hogy most elment az étvágyam a stressztől (ebből is látszik, hogy nagyon megviselt), és nem pedig falásrohamokban manifesztálódott. 

A gyerekkel is jól ment a tanulás viszonylag, és a heti 3 gerincjógát is elfogadta, csinálta becsülettel. 

Egyszer jártam kint, vásárolni, de ezt a maszkabált már nagyon utálom, és most már én is azon a ponton vagyok, hogy semmi értelme. 

Talán a jövő héttől már Pest megyében is lazítanak a korlátozásokon, hát meglátjuk, végül is 67%-ról 62%-ra csökkent a budapesti és a Pest megyei fertőzöttek aránya vidékhez képest egy hét alatt.

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://laquasidolcevita.blog.hu/api/trackback/id/tr8215682170

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása